4
Sèmukɔ mír-ò sèmìrkìlɛ 
 1 Sṍ yɔ́lɛ, Yesu tɔ̃ mɛ tyah névyelɛ n kwɔ Kalile yɔ́-ǹgbɛ̃ gbɔ̀pɔ sɔkɔ. Tɔ́wû ǹgbɛ̃ yɔ́ pɔ à mɔ gbɩ̃. Pè tnɔ́nkàhnɔ́ tɛ̃̀ tyɩ́, à de kɔ̃ tɛ̃ krótókè yɔ́ sɔkɔ. Krótókè mɛ̀ sõ̀ mɛ yɔ sɔkɔ, tɛ́ tɔ́wû pól mɛ tɛ̃̀nɔ́lɛ yɔ́ngbalɩ.  2 À sõ̀ mɛ pélɛ n kwɔ tyi náhnáhlɛ sèmìrn sɔkɔ, mɛ n yo pé tyɩ́ ǹ kwɔ́nɔ́ sɔkɔ nɛ:  3 «Yé noh! Sṍ yɔ́lɛ, dĩ́ yɔ́ sõ̀ kyɩ ǹ swãh, sèmukɔ mír-ńsah.  4 Wǎh mɛ mírnɔ́ sɔkɔ, yísyɔ́ syɩkɩlɩ wɛ̃̀gbalɩ sɔkɔ, kèpye pɔ sè yɔ.  5 Yísyɔ́ mɛ syɩkɩlɩ yen kwéy tɛ̃̀-ǹsah légbɩ̃́ yõ, tɛ́ fi súú. Yen gbɩ náh sõ̀ mɛ nɛ́npɔ́, képah ye.  6 Gbĩ-á pɔ vyãh sè tɛ̃, sè kɔkɔ. Yã̀hnɩ̀ gbɩ náh sõ̀ mɛ sé tyɩ́, képah ye.  7 Yísyɔ́ mɛ kyɩ syɩkɩlɩ pã̀n nɩyṍ. Pã̀n nɔ́pi mɛ yuku fyãh sé yõ, sè náh tɛ̃ wɛ pye pɩ.  8 Ǹtɛ, yísyɔ́ kyɩ syɩkɩlɩ sétáh pèpɛy sɔkɔ. Sépi mɛ fi, à kyãh pallɛ. Túkù pyenɔ yõgbãm pɩ, túkù tikitɔ̃nɩ́ pɩ, sé túkù mó lèkwɛ̌ pɩ.»  9 Képah náh, à tɔ̃ yo pé tyɩ́: «Níkí-á kɩ mɛ nɛ̂ tyɩ́ noh noh tɛ̃̀nɛ, tɛ̃̀ ǹ níkí sah noh.» 
Yesu sèmìrn yã́hnɔ́ yõlɛ 
 10 Yesu-á yal tɔ́wû tnɔ̂ gbĩ́ nɛ̂nɛ, nónó-á ńkɛ̃́nɛ nɛ mɛ ǹnɛ, pépi ànɛ̂ ǹ *tõ̀ sã́hpú nɛ́pĩ̂ gbɔ̃nimí mɛ ǹnɛ n piki n yah sèmìrkì mɛ̀ yõlɛ.  11 À mó yo pé tyɩ́: «*Liyel tɔ̃́rɩ́ tyi nónó-á wɔ̃̀bɩ̀nɔ́lɛ, sé pnɛ̀nɔ́ ye yépi tɛ̃̀ wɔ kɔ̃, ǹtɛ kégbɔ́ névye tyɩ́, tyi pól n yo sèmìrn ó sɔkɔ. 
 12 Képah sɔkɔ, pè kɩ n yah díkídíkí, tɛ́ pè náh kwâh yɔ́ wɛ n pi. 
Pè kɩ n nohnɩ, tɛ́ pè náh tir yɔ́ pɩ̃ n pi. 
Nɛ́ képah náh pɩ, pè náhkɩ pé pɩ dùkù vi mɔ, à pé gblɔ̌ynɛ Liyel kɔ̃, tɛ́ náhkɩ pé tyípêl yɔ̃̀nmɔnɔ wɛ.»* 4.12 - Yah n tɛ Yesayi 6.9 ànɛ̂ 10 sɔkɔ. 
Yesu sèmukɔ mír-ò sèmìrkì yõ yo 
 13 Yesu tɔ̃ yɔ̃ sɔkɔ yo pé tyɩ́: «Yé náh sèmìrkì mɛ̀ yõ pɩ̃ di? Ǹtɛ, yé kɩ sèmìrn tɛ́lɔ́ yõ pɩ̃ sɔ̃́?  14 Sèmukɔ mír-òlɛ, Liyel wɛy ye à n mir.  15 Tɛ́ névye túkù mɛ, á kɩ nɛ wɛ̃̀gbalɩ sɔ̃́, wɛy-á mir mɔ ńyãh sɔkɔ: Pépi-à wɛy mɛ̀ noh, nɛ́npɔ́ swɔ, *sétã̀n yõ̀tɛ̃̀ n pɔ wɛy mɛ̀ wilki pé fɔkɔ.  16 Túkù tɔ̃ mɛ légbɩ̃́ tɛ̃̀-ǹsah sɔ̃́. Pàh wɛy mɛ̀ noh, pě kè fɛ̃ n syi nɩ̀vɩ̀nɩ̀nɛ.  17 Tɛ́ pè náh n yɛ wɛy mɛ̀ yã̀hnɩ̀nɛ n mɔ pé sɔkɔ. Nɛ́npɔ́ swɔ névye ye pélɛ. Képah ye, kwlɔ́nɔ́-à pè yĩni tɛ̃, képah náh pɩ, névi-à pè fõh Liyel wɛy yĩnnɛ, pě pé náh vi súú Liyel wɛy kɔ̃.  18 Túkù mó tɔ̃ mɛ, á kɩ nɛ pã̀n tɛ̃̀-ǹsah sɔ̃́. Pàh wɛy mɛ̀ noh,  19 kèkõyṍ tyi fɔkɔ sõnɔ, ànɛ̂ tahrɩ ànɛ̂ tyi náhnáh dékè n de pé sɔkɔ. Sépi n pɔ wɛy mɛ̀ fyãh, kè náh n tɛ̃ n wɛ pyelɛ n pɩ.  20 Névye túkù mó mɛ, á kɩ nɛ sétáh pèpɛy sɔ̃́: Pépi-à wɛy mɛ̀ noh, pě kè fɛ̃ n syi, ǹ tɛ́ pye pɩ. Túkù pyenɔ yõgbãm pɩ, túkù tikitɔ̃nɩ́ pɩ, túkù n mó lèkwɛ̌ pɩ.» 
Fɔ̀tnɔ̀ ànɛ̂ sãh sãh dú sèmìrkìlɛ 
 21 Képah náh, à tɔ̃ yo pé tyɩ́: «Névi se kɩ fɛ̃ fɔ̀tnɔ̀ soh, tɛ́ kɩ dú kwĩnki mɔ ké yah, képah náh pɩ, kɩ kè dah mɔ sɛ̃ sɛ̃ kwâh sètàhkɩ̀ sõ̀? À náh kè dɔkɔ n mɔ n pi ké sàh-ǹsah di?  22 Tir yɔ́ ńtɛ̃ náh mɛ wɔ̃̀bɩ̀nɔ́lɛ, nɛ̂ náh n wilki n mɔ n pi kégbɔ́. Sètĩ̀n sõ̀ tir yɔ́ ńtɛ̃ náh n wũ n pi wɛ̃́kɩ́-ńkɛ̃̂nɛ.  23 Níkí-à mɛ nɛ̂ tyɩ́ noh noh tɛ̃̀nɛ, tɛ̃̀ ǹ níkí sah noh!» 
 24 Tɛ́ tɔ̃ ǹ syɩ yo pé tyɩ́: «Yáh tyi nónónɛ n nohnɩ, yé sélɛ n kyɔmɩ pallɛ. Yáh no tɛ́lɔ́ tyɩ́lɛ n sãh dú nɛ̂nɛ, Liyel kɩ yépi tɔ tyɩ́ sãh n pi kénɛ dú núkúlɛ, tɛ́ dòhnɩ̀nɔ́ ńtɛ̃ kɩ wɛ yépi tyɩ́ yõ.  25 Kwâh-á mɛ névi nɛ̂ tyɩ́, dòhnɩ̀nɔ́ kɩ pɩ ǹ tyɩ́ yõ ńtɔ̃. Tɛ́, névi nɛ̂ tyɩ́ kwâh náh mɛ, kwéy nɛ̂-á mɛ tɛ̃̀ tyɩ́, képah tɔ kɩ tɛ̃ syi ǹ tyɩ́.» 
Sèmìrkì nɛ̂-á yãh sèmukɔ fínɔ́ tyɩ́ yõ 
 26 Képah náh, à tɔ̃ yo pé tyɩ́: «Yé yah, kwâh nɛ̂-á *Liyel tɔ̃́rɩ́ kètɔ̀lɛ: Kè mɛ, á kɩ nɛ dĩ́ yɔ́ sɔ̃́ nɛ̂-á sèmukɔ mir ǹ swãh sɔkɔ.  27 À mɛ n dɔ ò, à mɛ n yah ò, lékã̂h ànɛ̂ ké gbĩ̀ntɔ̃̀, sèmukɔ n nɛ mɛ fi, n nɛ n kyãh, à náh ké dùkùlɛ n pnɛ.  28 Sétáh ye sèmukɔ mɛ̀ kɔ̃ kè fi ké gblɔ̌y. Sè kètuke wil à pɔ dubi pɩ ywɔ̃lɛ, à yɩ̃́ pɩ.  29 Sǎh fyɔ̀ ko tɛ, sèmukɔ tɔkɔ gbĩ́-á nɔ, à yɛ̃́nkwɛ̃́kɩ̀ tɔkɔ kyɩ tyah sélɛ n kõ.» 
Mútárdì pi sèmìrkìlɛ 
 30 À tɔ̃ yo pé tyɩ́: «Á kɩ fɛ̃ kwâh nɛ̂ tɔkɔ kɩ *Liyel tɔ̃́rɩ́ dùkù wɛ̃kɩ? Képah náh pɩ, sèmìrkì nɛ̂ mɛ mé kɩ yãh kɩ yɩ̃nɛ kélɛ? 
 31 Kè mɛ, á kɩ nɛ mútárdì pi sɔ̃́ tyɩ̃́ɩ̃. Kè yilɔ kal sèmukɔ duke póllɛ.  32 Tɛ́, pàh kè duku, kè n yuku n pɔ n pɩ yòhkɩ̀ ǹgbɛ̃nɛ n kal sèmukɔ duke póllɛ swãh sɔkɔ. Ǹtɛ, yɩ̃̀ngbã̀n gbɛkɩ dò, kèpye kɩ fɛ̃ pɔ syɛ̀ pɩ ké sɔkɔ.» 
 33 Sɛ̃́ ye Yesu n kwɔ névyelɛ sèmìrkì mɛ̀ duke náhnáh sɔkɔ. À sõ̀ mɛ sélɛ n yãh n yɩ̃nɛ sé nòhnɩ̀pu pɩ̃ pɩ̃ tɛ̃̀nɛ.  34 À náh sõ̀ n yãh pé tyɩ́ sèmìrn mɩ́-ńkɛ̃̂nɛ. Tɛ́, pàh mɛ pé yahlɛ, ǹmɔ ànɛ̂ ǹ *tõ̀ sã́hpúlɛ, ǎ sé pól yah yo n dal n mɔ pé tyɩ́. 
Yesu yã́hpékè yɔ́ yĩn mɔ yɔ́-ǹgbɛ̃ sɔkɔ 
 35 Ké lésõ ńvɩ̃́nɛ, Yesu yo ǹ *tõ̀ sã́hpú tyɩ́ nɛ, pè yɛ, pé yuku yɔ́-ǹgbɛ̃ kahnɩnɛ.  36 Képah sɔkɔ, pè mɛ yal tɔ́wû tnɔ̂. Wǎh sõ̀ mɛ krótókè nɛ̂, ǹ tõ̀ sã́hpú sɔkɔ ǹnɛ képah sɔkɔ. Tɛ́ krótónènɔ́ yísyɔ́ tɔ sõ̀ mɛ ǹnɛ.  37 Dǒ, yã́hpékè yɔ́ kõ, à ninɛ n tɔkɔ n mɔ krótókè sɔkɔ pópó, kè pɔ n tyah yúkúnɔ́lɛ ninɛ.  38 Tɛ́ légbĩ́nɛ, Yesu sõ̀ mɛ sɛ̃ tɛ̃ n dɔ krótókè sɔkɔ náh tĩ̀nnɛ, tɛ́ mɛ ǹ yõ sah yõ̀sah yõ. Képah sɔkɔ, ǹ tõ̀ sã́hpú kyɩ à yilki mɔ, tɛ́ yo ǹ tyɩ́ nɛ, kwɔ́-ò dĩ́, yɔ-á n tyah pé yṍnɔ́lɛ, kè kó mɛ tirlɛ ǹmɔ tyɩ́ nɩ?  39 Wǎh dɔ yuku, à dírí kõ yã́hkɩ́ yõ, tɛ́ yo yɔ tyɩ́: «Yĩn! Tɛ̃ syɩ́syɩ́!» Yã́hkɩ́ núkú yĩn, tyah pɩ sṹmm.  40 À mɛ yo pé tyɩ́: «Kû pɩ, tɛ́ tíkí yé tɛ̃ sɛ̃́? Yé náh tɔ̃̌nɩ̀ sɛ̃ ń yõ di?»  41 Képah tɛ̃̀nɛ, tíkí mɛ pè kah tɛ̃. Pè tyah wɛ̃nɛ n piki n yah nɛ, nɛ dùkù nɛ̂ se dĩ́ mɛ̀nɛ, tɛ́ yã́hkɩ́ ànɛ̂ yɔ tɔ n sah ǹ tyɩ́ yõ nɩ?