| Chapter 24 |
1 | Szóla ismét az Úr Mózesnek, mondván: |
2 | Parancsold meg Izráel fiainak, hogy hozzanak néked tiszta faolajat, a melyet a világításhoz sajtoltak, hogy szünet nélkül égő lámpákat gyújthassanak. |
3 | A bizonyság függönyén kivül, a gyülekezet sátorában úgy helyheztesse el [azokat] Áron, hogy estvétől fogva reggelig az Úr előtt legye[nek.] Örökkévaló rendtartás legyen ez a ti nemzetségeiteknél. |
4 | A tiszta [arany] gyertyatartóra rakja fel a mécseket; az Úr előtt legyenek szüntelen. |
5 | És végy lisztlángot, és süss abból tizenkét lepényt; két tized [efából] legyen egy lepény. |
6 | És helyheztesd el azokat két rendben; hatot egy rendbe, a tiszta [arany] asztalra az Úr elé. |
7 | És tégy mindenik rendhez tiszta tömjént, és legyen emlékeztetőül a kenyér mellett, tűzáldozatul az Úrnak. |
8 | Szombat napról szombat napra rakja fel azt [a] [pap] az Úr elé szüntelen; örök szövetség ez Izráel fiaival. |
9 | Azután legyen az Ároné és az ő fiaié, a kik egyék meg azokat szent helyen, mert mint igen szentséges, az övé az, az Úrnak tűzáldozataiból, örök rendelés szerint. |
10 | Kiméne pedig egy izráelbeli asszonynak fia, a ki égyiptomi férfiútól való vala, Izráel fiai közé, és versengének a táborban az izráelbeli asszonynak fia és egy izráelbeli férfi. |
11 | És káromlá az izráelbeli asszony fia az [Isten] nevét és átkozódék; elvivék azért azt Mózeshez. Az ő anyjának neve pedig Selomith vala, Dibrinek leánya, Dán nemzetségéből. |
12 | És őrizet alá veték azt, míg kijelentést nyernének az Úr akarata felől. |
13 | Szóla azért az Úr Mózesnek, mondván: |
14 | Vidd ki az átkozódót a táboron kivül, és mindazok, a kik hallották, tegyék kezeiket annak fejére és kövezze agyon azt az egész gyülekezet. |
15 | Izráel fiainak pedig szólj, ezt mondván: Ha valaki az ő Istenét átkozza, viselje az ő bűnének terhét. |
16 | És a ki szidalmazza az Úrnak nevét, halállal lakoljon, kövezze azt agyon az egész gyülekezet; akár jövevény, akár benszülött, ha szidalmazza az [Úrnak] nevét, halállal lakoljon. |
17 | Ha valaki agyon üt valamely embert, halállal lakoljon. |
18 | Ha pedig barmot üt agyon valaki, fizesse meg azt: barmot baromért. |
19 | És ha valaki sérelmet ejt a felebarátján, a mint ő cselekedett, vele is úgy cselekedjenek: |
20 | Törést törésért, szemet szemért, fogat fogért; a milyen sérelmet ő ejtett máson, olyan ejtessék rajta is. |
21 | A ki barmot üt agyon, fizesse meg azt, de a ki embert üt agyon, halállal lakoljon. |
22 | Egy törvény legyen nálatok: a jövevény olyan legyen, mint a benszülött, mert én vagyok az Úr, a ti Istenetek. |
23 | Szóla azért Mózes Izráel fiainak, és kivivék az átkozódót a táboron kivül, és agyonverék azt kővel. És úgy cselekedének Izráel fiai, a mint parancsolta vala az Úr Mózesnek. |