| Chapter 89 |
1 | Az Ezrahita Ethán tanítása. |
2 | Az Úrnak kegyelmességét hadd énekeljem örökké! Nemzetségről nemzetségre hirdetem a te hűséges voltodat az én számmal! |
3 | Mert azt mondom: Örökké megáll a te kegyelmességed, és megerősíted a te hűséges voltodat az egekben, [mondván:] |
4 | Szövetséget kötöttem az én választottammal, megesküdtem Dávidnak, az én szolgámnak: |
5 | Mindörökké megerősítem a te magodat, és nemzetségről nemzetségre megépítem a te királyi székedet. Szela. |
6 | És az egek dicsérik a te csodadolgodat Uram; a te hűséges voltodat is a szentek gyülekezetében. |
7 | Mert a felhőkben kicsoda hasonlatos az Úrhoz, [s ki] olyan, mint az Úr, az istenek fiai között? |
8 | Igen rettenetes Isten [ő] a szentek gyűlésében, és félelmetes mindazokra, a kik körülte vannak. |
9 | Uram, Seregeknek Istene! Kicsoda olyan erős, mint te vagy Uram? És a te hűséges voltod körülvesz téged. |
10 | Te uralkodol a tengernek kevélységén; mikor az ő habjai felemelkednek, te csendesíted le azokat. |
11 | Te rontád meg Égyiptomot mintegy átdöföttet; erős karoddal elszélesztetted ellenségeidet. |
12 | Tieid az egek, a föld is a tied: e világot minden benne valóval te fundáltad. |
13 | Az északot és a délt te teremtetted, a Thábor és a Hermon a te nevednek örvendeznek. |
14 | A te karod hatalommal teljes, a te kezed erős, a te jobbod méltóságos. |
15 | Igazság és jogosság a te királyi székednek alapja; kegyelem és hűség jár a te orczád előtt. |
16 | Boldog nép az, a mely megérti a kürt szavát; a te orczádnak világosságánál jár ez, oh Uram! |
17 | A te nevedben örvendeznek egész nap; és a te igazságodban felmagasztaltatnak. |
18 | Mert az ő erejöknek ékessége te vagy; a te jóakaratoddal emeled fel a mi szarvunkat is. |
19 | Mert az Úr a mi paizsunk, és Izráelnek Szentje a mi királyunk. |
20 | Akkor látásban szóltál a te kegyeltednek, és mondád: Segítséget adtam a vitéznek, felmagasztaltam a népből választottat; |
21 | Megtaláltam Dávidot, az én szolgámat; szent olajommal kentem fel őt, |
22 | A kivel állandóan vele lesz az én kezem, sőt az én karom erősíti meg őt. |
23 | Nem nyomhatja őt el az ellenség, és a gonosz ember sem nyomorgatja meg őt; |
24 | Mert ő előtte rontom meg az ő szorongatóit, és verem meg az ő gyűlölőit. |
25 | És vele lesz az én hűségem és kegyelmem, és az én nevemmel magasztaltatik fel az ő szarva. |
26 | És rávetem az ő kezét a tengerre, és az ő jobbját a folyóvizekre. |
27 | Ő így szólít engem: Atyám vagy te; én Istenem és szabadításom kősziklája! |
28 | Én meg elsőszülöttemmé teszem őt [és] felebbvalóvá a föld királyainál. |
29 | Örökké megtartom néki az én kegyelmemet, és az én szövetségem bizonyos [marad] ő vele. |
30 | És az ő magvát örökkévalóvá teszem, és az ő királyi székét, mint az egeknek napjait. |
31 | Ha az ő fiai elhagyják az én törvényemet, és nem járnak az én végzéseim szerint; |
32 | Ha az én rendeléseimet megtörik, és meg nem tartják az én parancsolatimat: |
33 | Akkor vesszővel látogatom meg az ő bűnöket, és vereségekkel az ő álnokságukat; |
34 | De az én kegyelmemet nem vonom meg tőle, és az én hűséges voltomban nem hazudom. |
35 | Nem töröm meg az én szövetségemet, és a mi kijött az én számból, el nem változtatom. |
36 | Megesküdtem egyszer az én szentségemre: vajjon megcsalhatnám-é Dávidot? |
37 | Az ő magva örökké megmarad, és az ő királyi széke olyan előttem, mint a nap. |
38 | Megáll örökké, mint a hold, és bizonyos, mint a felhőben lévő bizonyság. Szela. |
39 | De te [mégis] elvetetted és megútáltad [őt,] és megharagudtál a te felkentedre. |
40 | Felbontottad a te szolgáddal [kötött] szövetséget, földre tiportad az ő koronáját. |
41 | Lerontottad az ő kőfalait mind; romokká tetted erősségeit. |
42 | Zsákmányolták őt mind az úton járók; gyalázattá lőn az ő szomszédai előtt. |
43 | Felmagasztaltad az ő szorongatóinak jobbját, és megvidámítottad minden ellenségét. |
44 | Még fegyverének élét is elvetted, és nem segítetted őt a harczban. |
45 | Eltörlötted az ő fényességét, és az ő királyi székét a földre vetetted. |
46 | Az ő ifjúságának napjait megrövidítetted, gyalázatot borítottál reá. Szela. |
47 | Meddig rejtegeted még magad, oh Uram, szüntelen, [és] ég a te haragod, mint a tűz? |
48 | Emlékezzél meg rólam: mily [rövid] az élet! Mily semmire teremtetted te mind az embernek fiait! |
49 | Kicsoda oly erős, hogy éljen és ne lásson halált [s] megszabadítsa magát a Seolnak kezéből? Szela. |
50 | Hol van a te előbbi kegyelmességed, Uram? Megesküdtél Dávidnak a te hűséges voltodra! |
51 | Emlékezzél meg Uram a te szolgáidnak gyalázatjokról! hogy sok népnek [gyalázatját] hordozom keblemben, |
52 | A melyekkel gyaláztak a te ellenségeid Uram, a melyekkel gyalázták a te felkentednek lépéseit. |
53 | Áldott legyen az Úr mindörökké! Ámen és Ámen. |