| Chapter 5 |
1 | Fiam! az én bölcseségemre figyelmezz, az én értelmemre hajtsd a te füledet, |
2 | Hogy megtartsd a meggondolást, és a tudományt a te ajakid megőrizzék. |
3 | Mert színmézet csepeg az idegen asszony ajka, és símább az olajnál az ő ínye. |
4 | De annak vége keserű, mint az üröm, éles, mint a kétélű tőr. |
5 | Az ő lábai a halálra mennek, az ő léptei a sírba törekszenek. |
6 | Az életnek útát hogy ne követhesse, ösvényei változókká lettek, a nélkül, hogy ő eszébe venné. |
7 | Most azért, fiaim, hallgassatok engem, és ne távozzatok el számnak beszéditől! |
8 | Távoztasd el attól útadat, és ne közelgess házának ajtajához, |
9 | Hogy másoknak ne add a te ékességedet, és esztendeidet a kegyetlennek; |
10 | Hogy ne az idegenek teljenek be a te marháiddal, és a te keresményed más házába ne [jusson.] |
11 | Hogy nyögnöd kelljen [élet]ed végén, a mikor megemésztetik a te húsod és a te tested, |
12 | És azt kelljen mondanod: miképen gyűlöltem az erkölcsi tanítást, és a fenyítéket útálta az én elmém, |
13 | És nem hallgattam az én vezetőim szavát, és az én tanítóimhoz nem hajtottam fülemet! |
14 | Kevés híja volt, hogy minden gonoszságba nem merültem a gyülekezetnek és községnek közepette! |
15 | Igyál vizet a te kútadból, és a te forrásod közepiből folyóvizet. |
16 | Kifolyjanak-é a te forrásid, az utczákra a te vized folyásai? |
17 | Egyedül tied legyenek, és nem az idegenekéi veled. |
18 | Legyen a te forrásod áldott, és örvendezz a te ifjúságod feleségének. |
19 | A szerelmes szarvas, és kedves zerge; az ő emlői elégítsenek meg téged minden időben, az ő szerelmében gyönyörködjél szüntelen. |
20 | És miért bujdosnál, fiam, az idegen után, és ölelnéd keblét az idegennek? |
21 | Mert az Úrnak szemei előtt vannak mindenkinek útai, és minden ösvényeit ő rendeli. |
22 | A maga álnokságai fogják meg az istentelent, és a saját bűnének köteleivel kötöztetik meg. |
23 | Ő meghal fenyíték híján, és bolondságának sokasága miatt támolyog. |