| Chapter 30 |
1 | Agurnak, a Jáké fiának beszédei, próféczia, melyet mondott a férfiú Itielnek, Itielnek és Ukálnak. |
2 | Minden embernél tudatlanabb vagyok én, és nincs emberi értelem én bennem. |
3 | És nem tanultam a bölcseséget, hogy a Szentnek ismeretét tudnám. |
4 | Kicsoda ment fel az égbe, hogy onnan leszállott volna? Kicsoda fogta össze a szelet az ő markába? Kicsoda kötötte a vizet az ő köntösébe? Ki állapította meg a földnek minden határit? Kicsoda ennek neve? Avagy kicsoda ennek fiának neve, ha tudod? |
5 | Az Istennek teljes beszéde igen tiszta, és paizs az ahhoz folyamodóknak. |
6 | Ne tégy az ő beszédéhez; hogy meg ne feddjen téged, és hazug ne légy. |
7 | Kettőt kérek tőled; ne tartsd meg én tőlem, mielőtt meghalnék. |
8 | A hiábavalóságot és a hazugságot messze távoztasd tőlem; szegénységet vagy gazdagságot ne adj nékem; táplálj engem hozzám illendő eledellel. |
9 | Hogy megelégedvén, meg ne tagadjalak, és azt ne mondjam: kicsoda az Úr? Se pedig megszegényedvén, ne lopjak, és gonoszul ne éljek az én Istenem nevével! |
10 | Ne rágalmazd a szolgát az ő uránál, hogy meg ne átkozzon téged, és bűnhődnöd ne kelljen. |
11 | [Van oly] nemzetség, a ki az ő atyját átkozza, és az ő anyját nem áldja. |
12 | [Van] nemzetség, a ki a maga szemei előtt tiszta, pedig az ő rútságából ki nem tisztíttatott. |
13 | [Van] kevély szemű nemzetség, és a kinek szemöldökei igen fellátnak! |
14 | [Van] olyan nemzetség, a kinek fogai fegyverek, és a kinek zápfogai kések; hogy a szegényeket kiemészszék e földről, és az emberek közül a szűkölködőket. |
15 | A nadálynak két leánya van: addsza, addsza! E három nem elégszik meg; négyen nem mondják: elég; |
16 | A sír és a meddő asszony, a föld meg nem elégszik a vízzel, és a tűz nem mondja: elég! |
17 | A szemet, mely megcsúfolja atyját, vagy megútálja az anyja iránt való engedelmességet, kivágják a völgynek hollói, vagy megeszik a sasfiak. |
18 | E három megfoghatatlan előttem, és e négy dolgot nem tudom: |
19 | A keselyűnek útát az égben, a kígyónak útát a kősziklán, a hajónak nyomát a mély tengerben, és a férfiúnak útát a leányzóval. |
20 | Ilyen a paráználkodó asszonynak úta; eszik, azután megtörli száját és azt mondja: nem cselekedtem semmi gonoszt. |
21 | Három [dolog] alatt indul meg a föld, és négyet nem szenvedhet el. |
22 | A szolga alatt, mikor uralkodik, és a bolond alatt, mikor elég kenyere van, |
23 | A gyűlölt asszony alatt, ha [mégis] férjhez megy; és a szolgáló alatt, ha örököse lesz az ő asszonyának. |
24 | E négy apró állata [van] a földnek, a melyek bölcsek, elmések: |
25 | A hangyák erőtlen nép, mégis megkeresik nyárban a magok eledelét; |
26 | A marmoták nem hatalmas nép, mégis kősziklán csinálják az ő házokat; |
27 | Királyuk nincs a sáskáknak, mindazáltal mindnyájan szép renddel mennek ki; |
28 | A pókot kézzel megfoghatod, mégis ott van a királyok palotáiban. |
29 | Három állat van, a mely szépen jár, sőt négy, a mely jól jár. |
30 | Az oroszlán, a hős a vadak között, mely el nem fut senki elől; |
31 | A harczra felékesített ló, vagy a kecskebak, és a király, a kinek senki nem mer ellene állani. |
32 | Ha bolond voltál felfuvalkodásodban, vagy ha meggondoltad: kezedet szájadra vessed. |
33 | Mert [miképen] a ki tejet köpül, vajat csinál; és a ki keményen fújja ki az ő orrát, vért hoz ki: [úgy] a ki a haragot ingerli, háborúságot szerez. |