1 A Jojákim uralkodásának kezdetén, a ki fia vala Jósiásnak, a Júda királyának, ilyen szavakat szóla az Úr Jeremiáshoz, mondván:
2 Így szól az Úr nékem: Csinálj magadnak köteleket, és jármot és vedd azokat a nyakadba.
3 És küldd azokat Edom királyához és Moáb királyához, az Ammon fiainak királyához, Tírus királyához és Sidon királyához a követek által, a kik eljõnek Jeruzsálembe Sedékiáshoz, Júdának királyához,
4 És parancsold meg nékik, hogy mondják meg az õ uraiknak: Ezt mondja a Seregek Ura, Izráelnek Istene, ezt mondjátok a ti uraitoknak:
5 Én teremtettem a földet, az embert és a barmot, a melyek e föld színén vannak, az én nagy erõmmel és az én kinyujtott karommal, és annak adom azt, a ki kedves az én szemeim elõtt:
6 És most én odaadom mind e földeket Nabukodonozornak, a babiloni királynak, az én szolgámnak kezébe; sõt a mezei állatokat is néki adom, hogy néki szolgáljanak.
7 És néki és az õ fiának és unokájának szolgál minden nemzet mindaddig, míg el nem jõ az õ földének is ideje, és szolgálnak néki sok nemzetek és nagy királyok.
8 Azt a nemzetet és azt az országot pedig, a mely nem szolgál néki, Nabukodonozornak, a babiloni királynak, és a ki nem teszi nyakát a babiloni király jármába: fegyverrel és éhséggel és döghalállal verem meg azt a nemzetet, azt mondja az Úr, míglen kiirtom õket az õ kezével.
9 Ti azért ne hallgassatok a ti prófétáitokra, se jövendõmondóitokra, se álommagyarázóitokra, se varázslóitokra, se szemfényvesztõitekre, a kik ezt mondják néktek: Ne szolgáljatok a babiloni királynak.
10 Mert õk hazugságot prófétálnak néktek, hogy messze vigyelek titeket a ti földetekbõl és kiûzzelek titeket, és elveszszetek!
11 Azt a nemzetet pedig, a mely nyakára veszi a babiloni király jármát és szolgál néki, az õ földében hagyom, azt mondja az Úr, és míveli azt és lakozik benne.
12 Sõt Sedékiásnak, a Júda királyának is mind e beszédek szerint szólottam, mondván: Vegyétek nyakatokra a babiloni királynak jármát, és szolgáljatok néki és az õ népének, és éltek!
13 Miért halsz meg te és a te néped fegyver miatt, éhség és döghalál miatt, a mint szólott az Úr az olyan néprõl, a mely nem szolgál a babiloni királynak?
14 Ne hallgassatok hát a próféták szavaira, a kik így szólnak néktek: Ne szolgáljatok a babiloni királynak; mert õk hazugságot prófétálnak néktek.
15 Mert nem küldöttem õket, azt mondja az Úr, hanem õk az én nevemben hazugságot prófétálnak, hogy kiûzzelek titeket, és elvesszetek ti és a próféták, a kik prófétálnak néktek.
16 A papoknak és ez egész népnek is így szóltam: Ezt mondja az Úr: Ne hallgassatok a ti prófétáitok szavaira, a kik prófétálnak néktek, mondván: Ímé az Úr házának edényei visszahozatnak Babilonból most mindjárt, mert hazugságot prófétálnak õk néktek:
17 Ne hallgassatok rájok; szolgáljatok a babiloni királynak, és éltek; miért legyen e város pusztasággá?
18 Ha õk próféták és ha nálok van az Úrnak igéje: imádkozzanak most a Seregek Urának, hogy az edények, a melyek még az Úr házában és a Júda királyának házában és Jeruzsálemben maradtak, ne jussanak Babilonba;
19 Mert ezt mondja a Seregek Ura az oszlopok felõl, a tenger felõl, az állványok felõl és az edények maradéka felõl, a melyek még e városban maradtak,
20 A melyeket el nem vitt Nabukodonozor, a babiloni király, mikor fogságba vivé Jékóniást, Jojákimnak, a Júda királyának fiát Jeruzsálembõl Babilonba, és Júdának és Jeruzsálemnek minden fõ népét;
21 Bizony ezt mondja a Seregek Ura, Izráelnek Istene az edények felõl, a melyek megmaradtak az Úrnak házában és a Júda királyának házában és Jeruzsálemben:
22 Babilonba vitetnek, és ott lesznek mindama napig, a melyen meglátogatom õket, azt mondja az Úr; és felhozom azokat, és visszahozom azokat e helyre.
