Zeims
Ne Peba Mórrag Wialómórr
Ngaensingül Bóktan
Ini Peba Mórrag Nótó Wialómórr
Ini peba mórrag nótó wialómórr, tóbabóka wialómórr wagó,
“Ka, Zeims, ini peba mórrag kótó wialómdóla. Ka Godón leba zaget olomla ó Lod Yesu Kerrison.” (1:1)
Wa darrü kla koke wialómórr tóbakwata, igósidi mi umulakla wagó, oya peba atang pamkolpam oyabóka umulürrün kwarilürr. Küsil Bukdü tokom pam ngibliandako Zeimsbóka, a ⌊Zu pamkolpam⌋ wata nisbóka wirri umul kwarilürr:
(1) Zeims, Zebedin olom, darrü Yesun umulbain olom nótó yarilürr, oya zoret Zonpükü (Metyu 10:2-4).
(2) Zeims, Yesun zoret, darrü Yesun amkoman angun pamkolpamab balngomól pam nótó yarilürr Zerrusalem wirri basirrdü (Apostolab Tórrmen 15).
Apostolab Tórrmen 12:2 mibü byalda wagó, Zeimsün, Zebedin olom nótó yarilürr, King Errod wató emkalórr büdülümpükü. Da aprrapórr wa Yesun zoret kuri yarilürr, ini peba mórrag nótó wialómórr.
Metyu 13:55 mibü byalda wagó, Yesun tokom zoretal kwarilürr. Zeims darrü yarilürr ibükagab, a wa darrü Yesun umulbain olom koke yarilürr Yesun arról tonarrdó ini tüpdü. A ma Yesun arsümül büdüldügab ene kakóm, Zeims akó Yesun ngibürr zoretala Yesun umulbain bóktan amkoman yangunóp, akó i Yesun mamoan pamóm ugón bainóp (Apostolab Tórrmen 1:14). Ngibürr tonarr kakóm, Zeims darrü sos balngomól pamóm bainürr Zerrusalemóm (ngabka Apostolab Tórrmen 12:17; 15:13-21; 21:18; Galatia 1:19; 2:9).
Darrü Zu pam ngi Zosepus, ene tonarrdó amkoman póep nótó wialómórr Zu pamkolpamabkwata, wa wialómórr wagó, Zeims akó ngibürr Yesun mamoan pamkolpam, ibü bumigóp da ingülküpi ekrrónóp büdülümpükü pail 62 nóma yarilürr Kerrison amtómól kakóm.
Zeims Nibióbka Wialómórr
Zeims tóba peba mórrag ibüka wialómórr
“12 Zu zitül pamkolpamdó Yesun amkoman nidi angundako, bwób-bwób barngerrón nidipako.” (1:1)
I tibióban bwóbdü koke ngyabenónóp, a ngibürr bwóbdü. Ngibürra ibükagab ngaen Zerrusalem we amgütóp, zitülkus amkoman bangun pamkolpam wirri müp alión we bókyenóp Zerrusalemóm (Apostolab Tórrmen 8:1, 11:19).
Tóba peba mórragdó Galatia pamkolpamdó (2:7-9), Pol Zeimsünbóka wialómórr wagó, Zeims darrü sos alngomól pam yarilürr, God noan ekyanórr ene zaget ⌊Morroal Bóktan⌋ amgolóm tóbanan pamkolpamdó, Zu pamkolpam nidi kwarilürr. Aprrapórr Zeims Zerrusalemóm ngyabelórr akó bóktan amgol ó umul bain yarilürr Zu pamkolpamdó kókó wa nurrótókórr. Da oya wirri ubi igósidi yarilürr peba mórrag wialómóm Zu pamkolpamdó, Yesun nidi amkoman angun kwarilürr akó Zerrusalemóm koke nidi ngyaben kwarilürr. Mi Zeimsün peba mórrag nóma atangdakla, mi umul baindakla wagó, wa Zu pamkolpamdó wialómórr.
Zeims Ini Peba Mórrag Nóma Wialómórr
Ngaen-gógópan Yesun amkoman angun pamkolpam Zu pamkolpam tibian kwarilürr. Blaman Zu pam akó simanal olmalab ⌊gyabi sopae singgalgónónóp⌋. Da solkwat Zu-koke nidi kwarilürr, Yesun amkoman angunüm ugón bókyenóp. Ini Zu-koke pamab gyabi sopae singgalgórrón koke kwarilürr. Ini pokoa wirri müp sidódürr akó aprrapórr pail 48 nóma yarilürr wirri bóktan amanikóp inikwata Zerrusalemóm. A Zeims enebóka koke wialómórr. Wa aprrapórr gyagüpi tótók yarilürr igó, wata Zu pamkolpam Yesun amkoman angun pamkolpam idi kwarilürr ene tonarrdó. Da wa aprrapórr ini peba mórrag ngaen-gógópan wialómórr, ene wirri bóktan ene kakóm, amanikóp. Ini peba mórrag aprrapórr ngaen-gógópan wialómórróna, ngibürr Küsil Bukan peba ma solkwat winólómóp.
Zeimsün Zitülkus Ini Peba Mórrag Wialómóm
Ngakande inzana, Zeims ini peba mórrag ugósüm wialómórr Zu pamkolpam umul bainüm akó arüng bütanóm, Yesun amkoman nidi angun kwarilürr akó Zerrusalemóm koke nidi ngyabenónóp.
Zeims müp ipadlórr mórrel kolpama tibiób nóma ikub bagür kwarilürr akó gyagüpi igó ogoblórr wagó, i morroal isako ngibürrdügab.
Akó oya moboküpdü darrü müp asi yarilürr, zitülkus ngibürr pamkolpama bóktanónóp wagó, i Godón amkoman angun koralórr, a i tórrmendó koke irrbünónóp.
Zeims ta tóba peba mórrag atang pamkolpam nilóp Godón ⌊wirri gyagüpitótók⌋ akó apadóm.
Ini Peba Mórragan Bóktan Zono Módógako:
A. Ini peba mórragan tapaku bóktan 1:1
B. Müp tonarr akó pamkolpamab ubi kolae tonarr tómbapónóm 1:2-18
1. Karrkukus bórrang müp tonarrdó 1:2-8
2. Elklaza-koke pamkolpam akó mórrel pamkolpam 1:9-11
3. Pamkolpamab ubia tibiób balngomólóm kainda kolae tonarr tómbapónóm 1:12-18
C. Godón bóktan arrkrru akó tórrmendó angrin 1:19-27
1. Godón bóktan arrkrru 1:19-21
2. Godón bóktan tórrmendó angrin 1:22-25
3. Amkoman tórewóm 1:25-27
D. Blaman pamkolpam wata darrpan ngarkwatódó morroal bangón ki kwarilün 2:1-13
E. Amkoman bangun akó morroal tórrmen 2:14-26
F. Ulit alngomól 3:1-12
G. Amkoman wirri gyagüpitótók Godkagabi tótókda 3:13-18
H. Inzan tulmil tórrmen tómbapón-gu tüpan pamkolpamazan tómbapóndako 4:1-17
1. Yabü arról Godón tangdó irrbünam 4:1-10
2. Darrü olom zaz ain-gu 4:11-12
3. Ikub bagürgu sab ngürrankwata 4:13-17
I. Zeims mórrel kolpamdó bóktanórr wagó, God sab ibü zaz nirre 5:1-6
J. Ngibürr Ikik Bókrran Bóktan 5:7-20
1. Zao-zao ngyaben azid aeng tonarrdó 5:7-12
2. Tórean arüng 5:13-18
3. Oya salkomól, amkoman bóktandógab nótó apólda 5:19-20
1
Ini Peba Mórragan Tapaku Bóktan
1 Ka, Zeims, ini peba mórrag kótó wialómdóla. Ka Godón ⌊leba zaget olomla⌋ ó ⌊Lod⌋ Yesu Kerrison.
Ka wialómdóla 12 Zu zitül pamkolpamdó, Yesun amkoman nidi angundako, bwób-bwób barngerrón nidipko.
Morroal ngürr yabüka.
Karrkukus Bórrang Müp Tonarrdó
2 Kürü ⌊zonaretal⌋, yabü obzek kwata abün-abün müpa nóma togoble, ene müp bagürwómpükü yazeblamke. 3 Zitülkus módóga, e umulakla, müpa yabü amkoman bangun nóma apókda, akó yabü amkoman moboküpi banguna nóma pupo bainda, da e sab gaodó kwarilo karrkukus bórrangóm. 4 Akó e umul bain kwarilün karrkukus bórrangóm blaman tonarr, igósüm e ⌊dudu kómal⌋ kwarilo samuan ngarkwatódó akó darrü kolae babul yarile yabü moboküpdü, darrü kla kokean arenane.
5 Yabü darrüpan ne ⌊wirri gyagüpitótók⌋ babul nóma yarile, wa Godón ki yato da oya sab sekyene. God ngaru bapón-koke gailda blamandó, oyakagab inzan bóktan babula wagó, e kolaeakla. 6 A wa nóma yato-e, wa wata amkoman yangune a ninis gyagüpitótóke koke yarile, zitülkus ninis gyagüpitótóke nótó gyagüpi tótókda, wa igósidi maludü goblolzana, wóra ne kla amzazilsimzazil angónda. 7 Inzan pama igó gyagüpi koke ki tótók yarilün wagó, wa sab darrü kla ipüde Lodkagabi. 8 Zitülkus módóga, wa ninis gyagüpitótók pama akó pamkolpam umul-kokeanako, ia wa sab tónggapóne wa ne poko bóktanórr.
Elklaza-koke Pamkolpam akó Mórrel Pamkolpam
9 Kari-kari ngi akó elklaza-koke zonareta wa ikub ki bagür, zitülkus God oya ngi kwit emngyelórr. 10 A mórrel nótóke, wa ma ikub ki bagür, God oya ngi tüp nóma solkomólórr, zitülkus wa sab twal pulzan bamrüke. 11 Abüsa tóba ururpükü nóma banikda, ene twal akolamda; oya pula balókda ó oya ongang bapón kulainda. Da ene inzana, mórrel pama sab inzan bamrüke tóba zaget tómbapónde.
Pamkolpamab Ubia Tibiób Balngomólóm Kainda Kolae Tonarr Tómbapónóm
12 Bagürwóm watóke, karrkukus nótó zamngórróna, abün-abün müpa oya nóma sawiónónóp. Zitülkus módóga, oya amkoman moboküpi banguna tüób nóma pupo bainda, wa ⌊ngarkwat-koke arrólan⌋ müóngdur ipüde, God alkamül-koke ne bóktan tónggapónórr ibüka, ⌊moboküpdü ubi⌋ nibióbe oyakamóm.
13 Darrüpan ubi kolae tonarr tónggapónóm nómade, wa igó koke ki yarilün wagó, “God kürü wató alngomólóm kainda kolae tonarr tónggapónóm.” Zitülkus módóga, kolae gaodó kokea Godón alngomólóm kolae tonarr tónggapónóm. Akó ta God darrü olom kokean elngomóle kolae tonarr tónggapónóm. 14 A paman tóbanan kolae ubia oya alngomólda kolae tonarr tónggapónóm, ene ubia oya nóma ilklió aliónda akó ódódda. 15 Olgabi, oya kolaea küppükü nóma baine, ene ubia kolae tonarr alngumilda. Akó kolae tonarra tai wirri nóma bainda, wa büdül alngumilda.
16 Kürü moboküpdü zonaretal, e ngibürr kolpam ok bain-gu yabü ilklió büliónüm ene bóktane wagó, God pamkolpam wató balngomólóm kainda kolae tonarr tónggapónóm! 17 Blaman morroal a dudu kómal ⌊gyaur kla⌋ kwitümgabako. I Abdógab tótókdako, pülpüldü zyón klamab Ab, noan tórrmen tulmil koke bümzazildako zyón klamab dandangazan banendako. 18 Tóbanan ubi ngarkwatódó, mi tóbabótórró amkoman bóktandógab, igósüm mi ngaen-gógópan küp* ngaen-gógópan küp: Ini bóktan opora igó klambóka apónda igó, ngaen-gógópan ne küpa angurindako ó ngaen amtómólórrón olom akó lar kupo. God Isrrael pamkolpam nümtinóp ini elklaza aliónüm oya. Aini Zeims amkoman bangun pamkolpam ataninda ngaen-gógópan küpdü, zitülkus i amkoman kómalako blaman tómbapórrón elklazadógab. kwarilo blamandógab, wa ne elklaza tómbapónórr.
Godón Bóktan Arrkrru akó Tórrmendó Angrin
19 Kürü moboküpdü zonaretal, e wata igó poko umul kwarilo: Yabü blamanab wirri ubi ki yarile bóktan arrkrrum, e büsai-büsai bóktan-gu, akó büsai-büsai ngürsilüm bain-gu. 20 Zitülkus módóga, paman ngürsila ene dümdüm ngyaben koke alngumilda, Godón ubi ne klame. 21 We ngarkwatódó, blaman kolae elklaza amónamke yabiób ngyabendógabi akó piküp bainamke ene blaman abün kolae tórrmen tómbapón-gum. Da yabiób ngi tüp elókam akó ene bóktan ipüdam, God ne kla iltümülürr yabü moboküpdü, zitülkus God gaodóma yabü zid bainüm, e ene bóktan nóma ipüdane.
22 E wata igó pamkolpam kwarilo, Godón bóktan tórrmendó nidi angrindako. A igó pamkolpam koke kwarilo, güblangane enan nidi arrkrrudako. Inzan pamkolpama tibiób ilklió bülióndako. 23 Nadü oloma Godón bóktan arrkrruda, a tórrmendó koke angrinda, wa inzan oloma, tóba obzek nótó ngabkanda glasdó, wa ne obzekpükü tómtómólórr. 24 Wa tóba ngabkanda, da wa nóma alkomólda, dümdüman oya tóba obzekbóka ma ugón bamrükda. 25 A darrü pam inzana, tai nótó ngabkanda ene dudu kómal gida, pamkolpam ne gida-a ausda kolae tonarrdógabi. Wa metat ene gida ngabkan yarile, oya koke bamrükle wa ne poko arrkrrurr, a wa tórrmendó irrbüle. God sab inzan pam bles ine ene tórrmen tómbapónde.
26 Nadü oloma igó nóma gyagüpi tótókda wagó, wa Godón ⌊ótókda⌋, a wa ma tóba ulit koke alngomólda, wa tóba ilklió büliónda akó oya tórewómdü küp babulako. 27 God, mibü Ab nótóke, ⌊kolkal⌋ akó ⌊tóman-koke⌋ tórewóm apadóda. Inzan ne tórewóme: abal-koke olmal akó kóble, ibü ngabkanóm müp tonarrdó nóma kwarile, akó tüpan pamkolpam koke ki ok bain kwarilün marü alngomólóm kolae elklaza tómbapónóm.
*1:18 ngaen-gógópan küp: Ini bóktan opora igó klambóka apónda igó, ngaen-gógópan ne küpa angurindako ó ngaen amtómólórrón olom akó lar kupo. God Isrrael pamkolpam nümtinóp ini elklaza aliónüm oya. Aini Zeims amkoman bangun pamkolpam ataninda ngaen-gógópan küpdü, zitülkus i amkoman kómalako blaman tómbapórrón elklazadógab.