1 (36:34) Ezért remeg az én szívem, és csaknem kiszökik helyébõl.
2 (37:1) Halljátok meg figyelmetesen az õ hangjának dörgését, és a zúgást, a mely az õ szájából kijön!
3 (37:2) Az egész ég alatt szétereszti azt, és villámát is a földnek széléig.
4 (37:3) Utána hang zendül, az õ fenségének hangjával mennydörög, s nem tartja vissza azt, ha szava megzendült.
5 (37:4) Isten az õ szavával csudálatosan mennydörög, és nagy dolgokat cselekszik, úgy hogy nem érthetjük.
6 (37:5) Mert azt mondja a hónak: Essél le a földre! És a zápor-esõnek és a zuhogó zápornak: Szakadjatok.
7 (37:6) Minden ember kezét lepecsétli, hogy megismerje minden halandó, hogy az õ mûve.
8 (37:7) Akkor a vadállat az õ tanyájára húzódik, és az õ barlangjában marad.
9 (37:8) Rejtekébõl elõjön a vihar, és az északi szelektõl a fagy.
10 (37:9) Isten lehellete által támad a jég, és szorul össze a víznek szélessége.
11 (37:10) Majd nedvességgel öntözi meg a felleget, s áttöri a borulatot az õ villáma.
12 (37:11) És az köröskörül forog az õ vezetése alatt, hogy mindazt megtegyék, a mit parancsol nékik, a föld kerekségének színén.
13 (37:12) Vagy ostorul, ha földjének úgy kell, vagy áldásul juttatja azt.
14 (37:13) Vedd ezt füledbe Jób, állj meg és gondold meg az Istennek csudáit.
15 (37:14) Megtudod-é, mikor rendeli azt rájok az Isten, hogy villanjon az õ felhõjének villáma?
16 (37:15) Tudod-é, hogy miként lebegnek a felhõk, vagy a tökéletes tudásnak csudáit érted-é?
17 (37:16) Miképen melegülnek át ruháid, mikor nyugton van a föld a déli széltõl?
18 (37:17) Vele együtt terjesztetted-é ki az eget, a mely szilárd, mint az aczéltükör?
19 (37:18) Mondd meg nékünk, mit szóljunk néki? A setétség miatt semmit sem kezdhetünk.
20 (37:19) Elbeszélik-é néki, ha szólok? Ha elmondaná valaki: bizony vége volna!
21 (37:20) Néha nem látják a napot, bár az égen ragyog; de szél fut át rajta és kiderül.
22 (37:21) Észak felõl aranyszínû világosság támad, Isten körül félelmetes dicsõség.
23 (37:22) Mindenható! Nem foghatjuk meg õt; nagy az õ hatalma és ítélõ ereje, és a tiszta igazságot el nem nyomja.
24 (37:23) Azért rettegjék õt az emberek; a kevély bölcsek közül nem lát õ egyet sem.
