1 Az én ágyasházamban éjjeleken keresém azt, a kit szeret az én lelkem, keresém õt, és meg nem találtam.
2 Immár felkelek és eljárom a várost, a tereket és az utczákat, keresem azt, a kit szeret az én lelkem; keresém õt, és nem találám.
3 Megtalálának engem az õrizõk, a kik a várost kerülik. Mondék nékik: Láttátok-é azt, a kit az én lelkem szeret?
4 Alig mentem vala el azoktól, mikor megtaláltam azt, a kit az én lelkem szeret. Megragadám õt, el sem bocsátám, mígnem bevivém õt anyám házába, és az én szülõmnek ágyasházába.
5 Kényszerítelek titeket, Jeruzsálemnek leányai, a vadkecskékre, és a mezõknek szarvasira, fel ne költsétek és fel ne serkentsétek a szerelmet, valamíg õ akarja.
6 Kicsoda az, a ki feljõ a pusztából, mint a füstnek oszlopa? mirhától és tömjéntõl illatos, a patikáriusnak minden jó illatú porától.
7 Ímé, ez a Salamon gyaloghintaja, hatvan erõs férfi van körülötte, Izráelnek erõsei közül!
8 Mindnyájan fegyverfogók, hadakozásban bölcsek, kinek-kinek oldalán fegyvere, az éjszakának félelme ellen.
9 Hálóágyat csinált magának Salamon király a Libánus fáiból.
10 Oszlopait ezüstbõl csinálta, oldalát aranyból, ágyát biborból, belsõ része ki van rakva szeretettel, a Jeruzsálemnek leányi által.
11 Jõjjetek ki, és nézzétek, Sionnak leányai, Salamon királyt a koronában, melylyel megkoronázta õt az anyja, az õ eljegyzésének napjára, és az õ szíve vígasságának napjára!
