1 Dávid zsoltára; fia, Absolon elõl való futásakor. (3:2) Uram! mennyire megsokasodtak ellenségeim! sokan vannak a reám támadók!
2 (3:3) Sokan mondják az én lelkem felõl: Nincs számára segítség Istennél, Szela.
3 (3:4) De te, oh Uram! paizsom vagy nékem, dicsõségem, az, a ki felmagasztalja az én fejemet.
4 (3:5) Felszóval kiálték az Úrhoz, és õ meghallgata engemet, az õ szentsége hegyérõl. Szela.
5 (3:6) Én lefekszem és elalszom; felébredek, mert az Úr támogat engem.
6 (3:7) Nem félek sok ezernyi néptõl sem, a mely köröskörül felállott ellenem.
7 (3:8) Kelj fel Uram, tarts meg engem Istenem, mert te verted arczul minden ellenségemet; a gonoszok fogait összetörted.
8 (3:9) Az Úré a szabadítás; legyen a te népeden a te áldásod. Szela.
