1 Az éneklõmesternek a nehilótra, Dávid zsoltára. (5:2) Uram, figyelmezz szavaimra; értsd meg az én sóhajtásomat!
2 (5:3) Ügyelj az én kiáltásom szavára, én Királyom és én Istenem; mert én hozzád imádkozom!
3 (5:4) Uram, jó reggel hallgasd meg az én szómat; jó reggel készülök hozzád és vigyázok.
4 (5:5) Mert nem olyan Isten vagy te, a ki hamisságban gyönyörködnél; nem lakhatik tenálad gonosz.
5 (5:6) Nem állhatnak meg szemeid elõtt a kevélyek, gyûlölsz te minden bûnt cselekedõt.
6 (5:7) Elveszted, a kik hazugságot szólnak; a vérszopó és álnok embert útálja az Úr.
7 (5:8) Én pedig a te kegyelmed sokaságából házadba mehetek; leborulok szent templomodban a te félelmedben.
8 (5:9) Uram, vezess engem a te igazságodban az én ellenségeim miatt; egyengesd elõttem a te útadat!
9 (5:10) Mert nincsen az õ szájokban egyenesség, belsejök csupa romlottság; nyitott sír az õ torkuk, nyelvökkel hizelkednek.
10 (5:11) Kárhoztasd õke, oh Isten; essenek el saját tanácsaik által; taszítsd el õket vétkeik sokasága miatt, mert fellázadtak ellened.
11 (5:12) És majd örülnek mindnyájan, a kik bíznak benned; mindörökké vígadjanak, és te megoltalmazod õket, és örvendeznek te benned, a kik szeretik a te nevedet.
12 (5:13) Mert te, Uram, megáldod az igazat, körülveszed a te jóvoltoddal, mint egy paizszsal.
