1 Az éneklõmesternek, az altashétre, Aszáf zsoltára, ének. (75:2) Tisztelünk téged, oh Isten, tisztelünk; neved közel van, hirdetik csodatetteid.
2 (75:3) Ha megszabom a határidõt, én méltányosan ítélek.
3 (75:4) A föld és annak minden lakosa elcsügged; én erõsítem meg annak oszlopait. Szela.
4 (75:5) A kérkedõknek azt mondom: Ne kérkedjetek; és a gonoszoknak: Ne emeljetek szarvat!
5 (75:6) Ne emeljétek magasra szarvatokat, ne szóljatok megkeményedett nyakkal;
6 (75:7) Mert nem napkelettõl, sem napnyugattól, s nem is a puszta felõl támad a felmagasztalás;
7 (75:8) Hanem Isten a biró, a ki egyet megaláz, mást felmagasztal!
8 (75:9) Mert pohár van az Úr kezében, bortól pezseg, nedvvel tele; ha tölt belõle, még seprejét is iszsza és szopja a föld minden gonosztevõje.
9 (75:10) Én pedig hirdetem ezt mindörökké, és éneket mondok a Jákób Istenének.
10 (75:11) És a gonoszoknak szarvait mind letördelem; az igaznak szarvai pedig felmagasztaltatnak.
